A rendszerváltás után a község fejlődése új lendületet kapott. Ebben nagy szerepe volt a külföldi kapcsolatoknak is: a svájci Meilen városával alakított ki testvérvárosi kapcsolatot Ebes.
A modern község első, református templomának építése Rácz Zoltán építész tervei alapján 1992-ben kezdődött meg. Az alap betonozása közben elkövetett hibák miatt azonban újra kellett tervezni az épületet, ezen második terv alapján 1996-ra készült el az épület. A felszentelő ünnepi istentiszteletre 1997. október 5-én került sor. Az önkormányzati, egyházi és svájci segítséggel épült 120 személyes templomban az ebesi származású Bukáné Zakar Zsuzsa lelkipásztor testvéri közösséget alakított ki.
A Szent Lőrinc katolikus templom ünnepélyes alapkőletételre 1997. június 7-én került sor az Ady Endre utcán, a volt iskola mellett. A 182 négyzetméter alapterületű templom és hitoktató terem Kováts Ákos építészmérnök tervei alapján készült el az Ady Endre utcában. A templombelsőt Mohácsi Péter tervezte, a színes üvegablakokat Szabó Erzsébet készítette, az oltár tűzzománcai Lőrincz Vitus munkái. A 270 kg-os harang Szent Miklós nevét viseli, a község határában valaha állt Árpád-kori templom védőszentjének tiszteletére. A templom a debreceni Szent Anna Székesegyház fíliája. A felszentelő istentiszteletre 1998. augusztus 9-én került sor, Bosák Nándor megyéspüspök szentelte fel a templomot Szent Lőrinc tiszteletére. A római katolikus felekezet lelkipásztora Orosz Lőrinc esperes, a görög katolikus felekezeté pedig Zolcsák Miklós.
A református templom | A Szent Lőrinc katolikus templom |
Az ezredforduló után az eddigieknél nagyobb léptékű, látványos fejlesztések indultak a községben. 2000. március 15-én a polgármesteri hivatal melletti megújult terület a Széchenyi tér nevet kapta. A teret gróf Széchenyi István egész alakos bronz szobra díszíti, és azóta is méltó helyet biztosít a községi ünnepségeknek.
2002-ben az önkormányzat átadta a felújított Görbe-Balogh kastélyt, az idősek klubját. Az ünnepség vendége volt Balogh Erzsébet, Balogh Istvánnak, az épület egykori tulajdonosának unokája is. 2002. Június 15-én a község megalakulásának 50 éves évfordulójára rendezett ünnepségsorozat részeként az önkormányzat ünnepélyes keretek között adta át az Ebesi Arany Oroszlán Étterem és Panziót. Az étterem körtermében került elhelyezésre az a szobor is, amit a meileniek ajándékoztak Ebesnek. Az éttermet üzemeltető és fenntartó részvénytársaság többségében önkormányzati tulajdonú, de ebesi és meileni magánszemélyek is tulajdonosok a részvénytársaságban.
Az Arany Oroszlán Étterem és Panzió
2003-ban kulturális közhasznú társaságot alapított a képviselőtestület. A Kht. Keretein belül működő intézmények – Művelődési Ház, Községi Könyvtár, Ebesi Hírlap, 2004-től a Széchényi Ferenc Tájmúzeum – új színteret jelentenek a kistérségi és a községi közművelődésnek. A Művelődési Ház parkjában 2005-ben európai uniós támogatással új játszótér épült.
2007-ben megújult az Egészségház is. A védőnői szolgálat két védőnővel látja el a várandós anyák, csecsemők és kisgyermekek gondozását, iskola-egészségügyi feladatait. Ezen kívül rákszűréseket, vöröskeresztes szervezőmunkát is végeznek. A családsegítő a rászoruló ebesi családokat segíti, nevelési és életvezetési tanácsadást nyújt.
2007. Október 13-án síremlékművet avattak a Széchényi Ferenc Tájmúzeum kertjében a kitelepítések áldozatainak emlékére. A megemlékezésen részt vett Sólyom László köztársasági elnök és Svájc magyarországi nagykövete is.
Minden településnek kell, hogy temetője legyen. Ebes község korábbi temetőjét 1962-ig használták, 1981-ben felszámolták. Ezt követően az ebesi lakosok a hajdúszoboszlói vagy a debreceni köztemetőbe temetkeztek. Az önkormányzat már 1997-ben a község rendezési tervében kijelölte az új temető helyét és programjába vette a temető építését, de az új temető ünnepélyes avatására és az első temetésre csak 2007. december 8-án került sor.
A halomsíros temetkezés hagyományait követve a ravatalozó egy mesterséges dombon épült fel, így egyszerre valósulhatott meg a régi hagyomány és a modern építészet ötvözete. A belső helyiség mennyezetét üveg, és kerámia cserepekből kirakott, mozaik műalkotás díszíti.
A ravatalozó épülete
A tatárok által 1594-ben feldúlt és elpusztított Ebesfalvára emlékezve, mintegy mementóként, civil kezdeményezésre kettős keresztet állítottak a Szent István parkban 2011. augusztus 19-én. A közel két méter magas, ősi motívumokkal díszített alkotást Tokai Attila helyi fafaragó készítette.
Az Európai Unió pályázati forrásait az utóbbi években nagyos sikeresen aknázta ki Ebes. 2011-ben felújították és kibővítették az általános iskolát, és elkészült a Béke utcai játszótér is az Óvoda mellett. 2012 nyarán látványos szökőkutat avattak fel a Széchényi téren, novemberben pedig átadták a felépült új piaccsarnokot.
Emlékkereszt a Szent István parkban
|
Díszkút a Széchenyi téren
|